Huaser UP-25 ultrahangos hidegpárásító

HAUSER UP-25 hidegpárásító

Maximális vízpára-kibocsátás: 300 ml/h
3 literes víztartály
Automatikus kikapcsolás száraz működés ellen
Változtatható párakibocsátás
Halk működés
A tartály magas minőségű műanyag, amely nano méretű ezüstrészecskékkel bevont, ezért hatékony védelmet nyújt a gombák és baktériumok ellen

Párásítás
Sokat beszélünk arról, hogy mennyire fontos a lakás páratartalma, de mit is jelent ez pontosan és milyen értékek között mozogjon?
Pára akkor képződik, mikor a Nap felmelegíti a vizet, így vízgőz formájában a levegőbe kerül. Ha jobban melegszik a víz, azzal több vízgőz kerül a levegőbe. A melegedéssel együtt a légkör pára-kapacitása is növekszik. A páratartalom megadására két lehetőségünk van:
abszolút vízgőztartalom
relatív vízgőztartalom

Abszolút vízgőztartalom: Megmutatja azt, hogy a levegő 1 m³-e hány gramm vízgőzt tartalmaz. Azonban ezt nem szokták használni, inkább a relatív vízgőztartalmat használják.
Relatív vízgőztartalom: Megadja a levegőben lévő vízpára %-os értékét, az adott hőmérsékleten, a vízgőzzel teljesen telített levegő víztartalmához képest. (forrás: wiki)
Vagyis, minél magasabb a hőmérséklet, annál több párát tud megkötni a levegő.

Mennyi az ideális páratartalom? A felnőttek esetében az ideális páratartalom 21°C környezeti hőmérséklet mellett 45-55%, a gyermekeknél valamivel magasabb, 60-70%.
Azonban nehéz eltalálni az egyensúlyt. Ha túl magas a páratartalom, akkor a levegő kedvez a kórokozóknak, elszaporodnak a gombák és az atkák. Dohosak lesznek a falak, bútorok. Ezért kell gyakran szellőztetni télen. Télen, amikor a helyiségbe kintről hideg levegő érkezik, és felmelegszik a szoba hőmérsékletére, a szobában lévő levegő relatív páratartalma csökken. Viszont a másik oldal, amikor túl alacsony a páratartalom. Ilyenkor következnek be a felső légúti irritációk, a torok és a légcső, bőr kiszáradása. Sőt még fejfájást, ingerlékenységet és fáradságot is okozhat.

Mit tehetünk, ha túl száraznak érezzük lakásunk, házunk levegőjét?
Amennyiben nem akarunk feleslegesen pénzt kidobni, vásárolhatunk egy páratartalom-mérőt, hogy valóban igazunk van-e. Ezután pedig végig kell gondolnunk, hogy milyen készüléket és mekkora helységben szeretnénk elhelyezni.

A párásítókat alapvetően két csoportra lehet osztani: hideg és meleg párásítók.
A meleg levegős párásítók vízgőzt juttatnak a levegőben. Lényegében hasonlít ahhoz, amikor vizet forralunk a tűzhelyen vagy a radiátorra egy vízzel teli edényt teszünk.
A hideg párásítókat két csoportra tudjuk még osztani. Az úgynevezett természetes hideg párásítókra, amikor a készülék egy szűrőbe felszívja a vizet és egy ventilátor segítségével juttat vízpárát a levegőben. A hideg párásító nem forralja fel a vizet így nem melegszik tőle a szoba hőmérséklete sem.

A másik csoport az ultrahangos hideg párásító: Ez a készülék magas frekvenciájú, gyors rezgéssel, egy membrán segítségével mikroszkopikus méretű cseppekre porlasztja a vizet. Ezeket a cseppeket fújja ki a légtérbe. Ez a típusú készülék halk, tehát ideális hálószobákba. Viszont egy gyakori jelenség e készülékek használata során, hogy sötét felületekre egy fehér réteg csapódik le, amitől az emberek többsége rögtön megijed. A jelenség hátterében a túl kemény víz áll és a fehér por a vízkő. Ilyenkor szűrt víz, lágyított víz használata javasolt.